Credo
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában. Egyetlen Igazság; nem hihetek másban. Mennynek és földnek teremtője ő, nélküle egy zsenge mohaszál se nő. És hiszek Jézusban, egyszülött fiában, ki fogant Szentlélek leheletével, a Tökéletesben, kinek szíve hibátlan, ki világít lelkünk éjjelében. Ki megszületett Szűz Máriától, legboldogabb-legszomorúbb anyától és szenvede Poncius Pilátus alatt a kíntól, hogy népe süket maradt. … Végül megfeszítették… De a szög sem fájt annyira, mit a vak-szívűség. Majd meghala… Meghala és eltemetteték. (még tanítványai sem értették.) Harmadnap halottaiból föltámada, mert az Igazságnak fel kellett támadnia. És mivel tiszta, s könnyű a szeretet, fölszállt a ragyogó egekbe, gyógyulni atyai kezekbe, új emberiségig hegedni hagyván a sebeket. Már onnan figyeli szomorúan végünk, onnan regöl ma Anyaszentegyházról, egyetemességről, föltámadásról, örök életünkről, mindent-bocsátásról amikben eddig sohasem hittünk, amikben mink már sohasem hiszünk.
|