Nélküled
Annácska! jól tudod, milyen öröm nekem, ha véled Martinit iszom, s a Multifilter lenge füstje körbezengi arcomat, … ha testünk összeér.
Csak meg ne tudd: hogyan bolyongok részegen sötét mellékutcákon át mocskos lebujt keresve, büdös, bagó-melegre vágyva, harcolva hiányod ellen, nélküled.
És meg ne sejtsd sosem, hogy Isten nem vagyok, s embernek is szerény-kevés, s hogy mással is öröm lehet neked a hajnal-ébredés.
|