Múlt, szerelem
A tó-szélen az éles sás, a part mellett suttogó hárs, virágszirmokban a darázs Rád emlékezik.
Békalencsék közt a béka a Te neved kuruttyolja. Ősz szele is neved fújja; Rád emlékezik.
Összebújtunk a tó mellett. Igértél örök szerelmet. Most minden, mi hallotta ezt: Rád emlékezik.
És minden Téged ostromol, csak lelkem nem bánt, nem vádol. Elbúcsúzva szépre gondol; Rád emlékezik…
|