Szerelem, mindhalálig
Hajnali, jó szél! Függönyöm lendítsd! Félálomban is hadd vélhessem drága Szerelmem arcom érintő bronz-haja símogatását!
Reggeli harmat! Angyalok könnye! Lelkünk fürdető, testünket megerősítő csoda vagy! Gazdag rétemen mosdasd át a szivem! Benned a tiszta szerelmű, nyílt szivű Édes szembogara szikráz fel az őszi Nap által gyújtott csillagos cseppjeiden.
Déli verőfény! Ontsd magadat! s parkettára leomló köntösök halk suhogása, felragyogó testek önfeledt elalélása kisérjen!
S késő este! Ha éledünk újra, hát félve-szemérmes, félre tekintő, szűzies fél-Hold nézze el már minekünk: új-örök nászunk!…
|