Régi-új kép
˝Itt még minden, minden a régi. Gyermek-könyvek meleg meséi A tiszta lányról, Ki álmokat fon…˝
(idézet egy nevesincs-régi romantikus költőtől)
Üres cigarettás doboz asztalomon. Társa egy céltalan konyakos pohár, S föl sem ismerem közös képünkön magam…
Ez lettem volna én? S arcomon ez boldog mosoly? Nem cinikus gúny barázdázza szájam szélét már? És aki mellettem? Nem csak egy nőstény, ki bosszúságot hoz?
Lám csak! A gyáva Nap, ki sokszor hazudva omlott rám, Most bezzeg elbujdosik, veszte szégyenében; Helyet adva új életemet előmosó esőmnek.
Jól van, kicsi vérem! Így gondoltam én ezt valamikor régen; Kéz a kézben, dacosan állunk, mint ezen a képen, Egymásra-találtan, mint egy régi gyermek-mesében.
|