Pofon
Ma úgy tértem meg, Mint aki pihenni jön haza Fárasztó-munkás nap után Napi tevékenységével elégedetten, Boldogan, s megkönnyebbülten… S kegyetlen levél-üzenet fogadott; Ahol Életem volt: már ne keressem ott!
Öreg fejjel már nem is gondoltam, Hogy gyermekként egyszer még sírni fogok…
Uram! Hogy tudsz még mindig ennyire elverni? A Mennyekből Poklokra küldeni?
S tényleg van igazság? S ha mégis lenne; Fiad akkor hol van?
|