Szállodára tűző...
Szállodára tűző délelőtti Nap! Remélem megérted vidám mosolyomat, Boldog vagyok! Megmaradásomhoz ég-szín csillagokból kaptam lelket balzsamozó örök ígéretet. Újra megnyílhattam… Végre ismét Én lehettem! Az, ki nem élhet szeretetlen. … De most, mikor lágyan még köröttünk röpködnek gyorsan elillanó kellemes perc-legyek, el sem tudom hinni; alig pár óra, s messze leszek. S, hogy emlékem azután már, az estbe-váltó délután után, csak fakultan és halovány színben, elnyugvó vággyal kongja-bongja át az éjbe-dermedő, lassanként kihűlő szálloda-szobát…
|