Szerelem-kereső
"Akard, vágyd a szerelmet.
de könyörgöm, ne görcsösen"
Akard, vágyd a szerelmet. de könyörgöm, ne görcsösen, mert úgy jár, mint nyakára tekeredett köldökzsinórral a méhbeli magzat; már benned megfullad.
Keresd, kutasd, csak ne elvakultan erőltetetten hunyorogva, mert meglehet; abban észleled, akiben szikrája sincs meg.
Fedezd fel hangokban is! Ne kierőltetett turbékolásban; csak őszintén buggyanó torok-kacagásban, olyan az, mint mikor csermely csobog.
S érezz rá a tapintásban! Az már szerelem, ha ujjaitok önfeledt kulcsolása, egymásért egymásba kapaszkodó ima.
És ha mégis minden bizonytalannak tűnik; ott a szerelem-átadás illata! Az tagadhatatlanul, (mint napfény-késztetésnek ellenállni képtelen virágkehely) nyilatkozni fog, kitárul…
|