Időben otthon
"Valakit megidézni a régi világból,
Aki tulajdonképpen én vagyok,"
Valakit megidézni a régi világból, Aki tulajdonképpen én vagyok, Ha voltak éltemben komoly feladatok; Azokhoz mérve ez munka javából.
S ha véletlen mégis meglelném magam, Vajon ő lesz az, kit gyermektestben éltem? Csillagok közt, álomban, regékben-mesékben?
Vagy, mint rothadó tündérrózsa, mire a varangy is undorodva lép, olyanná vált egy gonosz varázs-szóra a rólam Isten által megalkotott kép?
Ám bármit is mutasson az idő-tükör torzan; Vakmerő világtalanként belenézek hosszan; Az apa úgyis tudja: fia rég otthon van.
|